Takarékosan

Az előző bejegyzés után többen kérték, hogy ejtsek szót az energiatakarékos lámpákról is. Ezt a jelzőt a reklámhirdetések napjainkban annyira elkoptatták, hogy lassan már nem is figyelünk rá, hiszen mindent energiatakarékosnak neveznek. Ennél nagyobb karriert talán csak az AKÁR szó futott be: mindannyian tudjuk, azt jelenti, hogy ami utána következik, az az, amit nem szabad komolyan venni.

De maradjunk a lámpáknál. Az energiatakarékos jelzőt a komolyabb cégek is használják, de megcsillagozzák, és lábjegyzetben hozzáteszik: az izzólámpához képest. Mihez képest is? Ahhoz a lámpához képest, amit az Európai Unió és a világ számos más országa már több éve betiltott, és gyakorlatilag eltűnt a boltok polcairól. Hasonló ez ahhoz, mintha az expresszvonat sebességét a lóvasúthoz hasonlítanánk.

Világos - mint a vakablak - hogy ez a reklámszöveg szinte semmilyen valós információt nem tartalmaz. De azért nyilvánvalóan vannak különbségek az egyes lámpafajták hatékonysága között (fényhasznosítás, lásd az előző posztot), és erről a felhasználókat illik tájékoztatni.

Ennek a cikknek az ad különös aktualitást, hogy 2013. szeptember 1.-jén lép hatályba az a rendelet, ami arról szól, hogy hogyan kell a fogyasztókkal tudatni a lámpák és lámpatestek energiafogyasztását. Az új szabályozás komolyságát az is jelzi, hogy nem kisebb személyiség, mint José Barroso, az Európai Bizottság elnöke írta alá, és az EU összes tagállamában alkalmazni kell. Hasonlóan az egyéb energiát használó háztartási készülékekhez, a lámpákat is 7 osztályba sorolják, A++ -től E-ig. Az energiacímke külalakját is pontosan előírtak, a kivitel a következő kép szerinti lehet:

Ezt a címkét a halogénlámpák, kompakt fénycsövek, ledek esetén egyaránt használni kell. A címke aljára egy nagyon fontos számadat kerül: ez a lámpa várható éves fogyasztását adja meg kWh-ban. A számítás alapjául 1000 óra éves átlagos üzemidőt tételeztek fel, lakásvilágítási felhasználás esetén ez átlagos értéknek tekinthető. Az egész éjszaka világító, pl. közvilágítási lámpák éves üzemideje ennél lényegesen több, kb. 4000 óra.

Lámpaválasztásnál tehát két adatot mindenképpen együttesen érdemes mérlegelni: a fényforrás fényáramát (a lumen értéket), és az energiafogyasztást. Természetesen az élettartam és a szubjektív szempontok (a fényforrás külalakja, a fény színárnyalata, irányítottsága) legalább ugyanennyire fontosak lehetnek.

A lámpatestek energiacímkéje hasonló, de ezen azt is meg kell adni , ha a lámpatestben műszaki okok miatt nem lehet bármilyen fényforrást használni. Ez leginkább a ledes lámpatestek esetén fordulhat elő, ahol gyakran nincs is mód a lámpacserére. 

 

Míg a fényforrások energiacímkéje általában már most is megtalálható a lámpa dobozán, a lámpatestek esetében a gyártók és kereskedők 2014. március 1.-jéig haladékot kaptak a címke elkészítésére.

Ennyi komolyság után végül jöjjön jutalmul egy kis laza kikapcsolódás: egy nosztalgikus felvétel az 50-es évekből.

Mennyi az annyi?

Telefonon hívott egy barátom: ott áll egy barkácsáruház villamos osztályán, lámpát szeretne venni. Ledest, mert ez a divat. A kérdése az, hogy melyik ad annyi fényt, amit már érdemes megvenni? A dobozra mindenféle lumen számok vannak ráírva, de azok neki nem mondanak semmit.
Lehet, hogy nem ez a barátom az egyetlen, aki értetlenül áll a lumenek előtt, ezért született ez a poszt. Pedig nincs új a nap alatt: sok évtizeddel ezelőtt egyszer már született egy olyan rendelet, hogy a fényforrásokra a wattszám mellett a lument is rá kell írni. Az emberek azonban nem barátkoztak meg ezzel a fogalommal, aztán szép lassan el is tűnt ez az adat a lámpadobozokról. Most újra kötelezővé tették a lumenszám feltüntetését.
De mi is az a lumen? Sok embernek csak az a mondás jut róla az eszébe, hogy valaki nem egy nagy lumen. De ha ideírom, hogy ez a fényáram egysége, valószínűleg ezzel sem oszlik nagyon a homály. Valójában a fényáram az az összes fénymennyiség, amit egy fényforrás a tér minden irányába kisugároz. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy függetlenül attól, hogy akarunk-e minden irányba világítani, vagy sem!) 1 lumen nagyon kevés: 1 wattnyi villamos teljesítményből a közismerten energiapazarló izzólámpák is 10-12 lumennyi fényt tudnak előállítani. A fénycsövek 50-80-at, a legkorszerűbb ledek akár százat is. Ezt a lumen/watt viszonyszámot hívják fényhasznosításnak, és a lámpagyártók legfőbb törekvése, hogy minél nagyobb legyen az értéke.
Legegyszerűbben úgy igazodhatunk el a lumenek között, ha a jól ismert izzólámpával hasonlítjuk össze a fényforrásokat. Egy európai uniós rendeletben (244/2009 a száma, ha valaki utána akar nézni) szerepel egy olyan táblázat, amiben megtalálható, hogy a különböző fényforrások lumen értékei  milyen teljesítményű izzónak felelnek meg. Ide másolom a táblázatot:

Ennek alapján a válasz tehát az, hogy aki eddig egy 60 wattos izzólámpát használt, és a fényét elegendőnek ítélte, az olyan ledet válasszon, aminek a fényárama legalább 800 lumen, ekkor nem fogja kellemetlen meglepetés érni.

Hangsúlyozni kell, hogy mindez csak azokra a fényforrásokra vonatkozik, amelyek nagyjából egyformán, a tér minden irányába világítanak. Az irányított fényű, tükrös lámpák esetében a fényáram helyett egy másik mennyiséggel, a fényerősséggel kell megismerkedni. De erről majd egy más alkalommal lesz szó.