Ufóinvázió legbátrabb városunkban

Civitas Fortissima, magyarul A legbátrabb város. Balassagyarmat városát tüntették ki ezzel a címmel, annak emlékére, hogy 1919. január 29-én a magyar katonák hősiessége, és a fegyvertfogó polgárok, vasutasok önfeláldozása felszabadította a várost az idegen uralom alól. A város legszebb tere a napokban kapott olyan új világítást, ami az esti órákban egy ufóhadsereg inváziójának képét kelti a gyanútlan járókelőkben.

Sajnos úgy tűnik, hogy a világ leghülyébb divatlámpáit sikerült valakinek rásózni a legbátrabb városra! Maguk a lámpák felfelé világítanak, így minden rárakódott por, bogárhulla elvesz valamit a fényből. Hogy az utca mégse legyen teljesen sötét, a lámpák ufó-szerű kalapjáról verődik vissza némi fény. A kalapok most még fehérek, de nemsokára - ismerve a hazai lámpa-karbantartások állapotát - minden bizonnyal elszürkülnek, ráadásul a fényvisszaverő képességük már most sincs sehol egy rendes tükörhöz képest. Viszont piszok drágák, a közvilágítás céljára készülő lámpatestekhez képest.

A képekről is látszik, hogy több zavaró fényt kapnak a tér két oldalán álló házak, mint maga a megvilágítani kívánt talajszint. Ráadásul ez a szórt fény rendkívül egyenetlen is, sötét-világos foltok zavarják a homlokzatok képét.

 

Nagy kár, hogy hazánkban lassan már a világítás is olyan lesz, mint a foci vagy a politika: mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá. Az eredmény önmagáért beszél. A szegény balassagyarmatiak pedig még hosszú évekig botladozhatnak a homályba borult téren, a nyeles ufók között.

 (A képek forrása: http://ipoly.menti.hu, Horváth Attila felvételei)

Frissítés: az ufótámadás  Zuglót is elérte. Itt egy kép a Bosnyák térről: az ünnepek elmúltával a karácsonyi vásárt elbontják, az ufók maradnak.

Műjég, műfény

A karácsonyi fényeket megörökítő séta során eljutottam a világörökség részét képező Hősök terére, ahol szinte földbe gyökerezett a lábam az elképedéstől. A főváros talán legszebb terének, a hazánkba látogató turisták kedvelt célpontjának esti látványát teljesen tönkreteszi a mellette lévő, és a napokban ismét megnyílt Műjégpálya világítása. A nagy erejű fényvetők szóródó fénye annyira kápráztat, hogy az már szinte szemfájdító. A szakemberek megkülönböztetik a zavaró és a látást rontó káprázást, ami itt tapasztalható, az  bőven a rontó kategóriába esik. Még szerencse, hogy az Andrássy út felől érkezőket nem vakítja el a fényár, de elég csak néhány lépést tenni ahhoz, hogy a tér látványába belerondítsanak a lámpák.

A világítás tervezéskor nyilván a stadionoknál megszokott megoldásból indultak ki, amikor a pálya sarkaiban felállított acéloszlopokról több tucat fényvető fényét irányították lapos szögben a pályára.

A műemléki, világörökségi környezetben ez nyilván egy teljesen elhibázott megoldás, amit még csak tetéztek azzal, hogy a pályát rettenetesen túlvilágították. A megvilágítási értékek nyilván megfelelnek a sportversenyekre előírtaknak, ám nem mindegy, hogy a sportolók a fény nagy részét elnyelő zöld füvön, vagy azt szinte 100%-ban visszaverő fehér jégen mozognak. 

Megpróbáltam utánanézni annak, hogy elődeink milyen megoldást választottak. Némi utánajárás után találtam a múlt század 30-as éveiből egy régi jéghoki mérkőzésről beszámoló filmhíradót, ahol néhány képkockán jól látszik az akkori világítási megoldás is.

Még a rossz minőségű képről is jól látható, hogy a pálya felett átfeszített sodronyokra olyasféle lámpatesteket szereltek fel, mint amilyeneket napjainkban a csarnokok világítására használnak. Nem kell világítási szakembernek lenni ahhoz, hogy felismerjük, hogy ez a világítás sokkal kevésbé rontja az összhatást, mivel ezeknek a lámpatesteknek a merőlegesen beeső fénye csak minimális mértékben szóródik, a fény oda irányul, ahol arra valóban szükség van. A lámpatestek számának és teljesítményének összehangolásával könnyen elérhető a szükséges fénysűrűség és egyenletesség. Részletes számításokat nem végeztem, de nagy valószínűséggel jelentős energiamegtakarítást is lehetne így elérni. A következtetésem annyi, hogy nem szabad lebecsülni és elvetni a régi szakemberek által kitalált megoldásokat!

Néhány nappal később messzebbről is készítettem egy felvételt. Nem az északi fény látszik rajta, hanem az, hogy a műjég világítása talán a város legnagyobb fényszennyezés-forrása.

Karácsonyi fények

December 1.-jén, Advent első vasárnapján kigyúltak az ünnepi fények a fővárosban, megnyíltak a karácsonyi vásárok. Ezúttal nincsenek rosszalló megjegyzések a blogban, egyszerűen csak gyönyörködjünk a képekben (saját felvételek).